A két különbözõ
felépítésû napkollektor hatásfok görbéje
az alábbi képen látható 1000W/m2 erõsségû
nyári derült idõs, és 250W/m2 intenzitású
nyári borult idõ esetén. Megfigyelhetõ, hogy
a polikarbonát fedés kisebb fényáteresztõ
képessége miatt a kezdeti hatásfok kb. 14%-kal kisebb
értékrõl indul. A hõmérséklet
különbség növekedésével viszont a hatásfok
különbség egyre csökken a polikarbonát jobb
hõszigetelõ képessége miatt, és fõleg
kisebb, például 250 W/m2 sugárzás intenzitás
esetén a polikarbonát fedés hatására
a két hatásfok értéke közelít egymáshoz.
Nagyon magas kollektorhõmérsékletek esetén
viszont a szelektív bevonatnak köszönhetõen kisebb
az abszorber felület visszasugárzása, így
ezeknél a kollektoroknál a hatásfok romlása
nem olyan nagy mértékû, mint a nem szelektív
bevonat esetén:
Mivel a hatásfok a fenti ábra szerint jelentõsen
függ a kollektor és a környezet hõmérsékletének
a különbségétõl, valamint a napsugárzás
intenzitásától, kollektortípust az adott köryezeti
tényezõk figyelembevételével érdemes
választani.
Azt, hogy egy kollektor egy adott pillanatban éppen milyen hatásfokkal
üzemel, csak egy adott rendszerbe illesztve, feltételezett
idõjárási jellemzõk és geometriai méretek
ismeretében lehet megtudni.
Ennek modellezésére, és a kétféle
konstrukció összehasonlitása céljából,
azonos idõjárási körülményeket és
effektív kollektorfelületet feltételezve, egy teljes
napot félórás idõintervallumokra bontottam,
és minden egyes idõszakra egy Excel táblázatkezelõ
programmal kiszámítottam az intervallumra jellemzõ
besugárzási és hatáfok értékek.
Ezekkel tovább számolva végül az idõszakonkénti,
és a maximális elért vízhõfok értékek
adódtak.
Az Excel szimulációs program letölthettõ,
így a modellezéseket mindenki saját maga is elvégezheti.
| A program letöltése |
Elõszõr a bemeneti adatokat kell megadnunk:
Nézzünk az eredményeket:
Egy derült, márciusi nap folyamán a nap végére elért vízhõmérséklet emelkedések értékeiben a két kollektortípussal kb. 8%-nyi eltérés adódik, vagyis a kollektorok kezdeti hatásfok-különbségeinek (14%) csak alig több mint a fele:
A következõ ábrán megfigyelhetõ az kollektorok nap folyamán elért hatásfok értékei. Látható, hogy a vízhõmérséklet emelkedésével a hatásfokok egyre roszabb értékûek, és a különbség a két kollektor között egyre csökken, ezért adódik az elõbb említett kisebb eredõ különbség a vízhõmérsékletekben.
Lássunk ugyan ezt egy derült, nyári nap esetén
is. A két kollektortípussal az elért vízhõfok
emelkedés tekintetében most kb. 10%-nyi eltérés
adódik. A
szelektív bevonat jól érvényesül a
nappali órákban nyáron, maximális sugárzásintenzitás
esetén, fõleg a délutáni, magas kollektorhõmérsékletnél.
Nézzük ugyan ezt egy derült, decemberi nap esetén is. A gyengébb fényintenzitás és nagyobb hõmérsékletkülõnbség miatt a kollektorok olyan munkapontban dolgoznak, ahol a különbség kettõjük között a legkevesebb, így eredményképpen a két különbözõ esetben a tárolóban csak kb. 5%-os lesz a hõfokemelkedés különbsége:
Hogy mi legyen a döntõ a választásnál?
A válasz aránylag egyszerû: az, amelyik gazdaságilag
nagyobb nyereséget termel, vagyis azonos leadott hõmennyiséghez
viszonyítva kisebb a bekerülési költsége.
Ez az igény pedig egyértelmûen az egyedi gyártású
polikarbonátos kollektor javára billenti a mérleget,
mivel a leadott hõmennyiségek különbsége
nyáron, a legrosszabb esetben is 10%; addig a költségarányuk
átlagosan 110eFt/89eFt=1,24, vagyis egy átlagos gyári
kollektor 24%-kal többe kerül. Téli, vagy átmeneti
idõszakos alkalmazás esetén, például
fûtésrásegítéskor alkalmazásuk
mindenképpen indokolt.
| Fedés és abszorberbevonat: | Napi energiahozam csökkenés a gyári kollektorhoz képest márciusban | Napi energiahozam csökkenés a gyári kollektorhoz képest júniusban | Napi energiahozam csökkenés a gyári kollektorhoz képest szeptemberben | Napi energiahozam csökkenés a gyári kollektorhoz képest decemberben | Felár az alapkiépítés-
hez képest: |
Hatásfokgörbe elsõ tagja | Hatásfokgörbe
második tagja |
Hatásfokgörbe
harmadik tagja |
A konstrukció jellemzõje, felhasználása: |
| Alapkiépítés:
8mm üregk. PC + nem szelektív bevonat |
8% | 10% | 9% | 5% | - | 0,69 | 3 | 0,022 | Jó hõszigetelése miatt használati melegvízkészítésre egész évben alkalmas, nyáron a nagyobb sugárzási veszteségek miatt az elérhetõ maximális vízhõfok kb. 70-80 °C. |
| 8mm üregk. PC + szelektív bevonat | 3% | 7% | 4% | -1% | +5000 Ft | 0,69 | 3 | 0,011 | Mivel alacsony külsõ hõmérsékleten is jó hatásfokú, így nagy dõlésszögû tetõkre (>45 fok) javasolt, ahol az átmeneti és a téli idõszakban is nagy a beesési szög, és így a napsugárzás ilyenkor is jól hasznosul . Egész éves felhasználásra, az elérhetõ magas vízhõfok miatt fûtésrásegítésre is megfelelõ. |
| 3mm tömör. PC + nem szelektív bevonat | 7% | 5% | 5% | 9% | +7500 Ft | 0,75 | 4 | 0,022 | Mivel jobb a fényáteresztõ képessége, de nagyobb a visszasugárzása, tipikusan nyári felhasználásra alkalmas ott, ahol kicsi a tetõ dõlésszöge (<35 fok), így nyáron a legjobban hasznosítja a napsugárzást. |
A táblázat adatai esetén 3 db
kollektorpanellel, 300l tárolótérfogattal, 12 C alsó
és felsõ vízhõfokkal és 40 fokos tetõ
dõlésszöggel számoltam.
A táblázatban megadott hatásfokgörbe tagokat
beírva a szimulációs táblázatkezelõ
programba, a módosított kollektorpanelek napi energiahozama
különbözõ beállítások mellett
is kiszámítható.
Ha az elõzõekhez hozzávesszük a vákumcsöves
kollektort is, akkor az alábbi programmal összehasonlíthatjuk
tudásukat:
| A program letöltése |
A három kollektortípust úgy érdemes összehasonlítani, hogy a kollektorfelületük fordítottan legyen arányos a bekerülési költségükkel!